« | – Barefoottal? – néztem elképedve. – Már úgy érted, hogy egy mezítlábas fickó? – Úgy ám! – bólintott a svájci, és lefogadom arra gondolt, hogy vajon hogy lehet, hogy mi sosem találkozunk senkivel. Bár a lovas magyarokhoz nem volt szerencsénk, másnap egy El Burgo Ranero nevű faluban egyszer csak egészen váratlanul ott állt előttünk Barefoot. Pontosabban ült, az albergue előtti padon, mellette a hátizsákja a földön, és épp azzal foglalatoskodott, hogy a felfelé fordított, szinte teljesen feketére koszolódott, kérges szélű talpából apró kavicsokat és fadarabokat szedegetett ki, – épp úgy, mint ahogy azt mi is tettük időnként, csak a cipőtalpunkból. Olyasfajta fickónak tűnt, akit még a kiközösítettek klubjából is folyton kiközösítenek, és lehetetlen volt róla eldönteni, hogy zseni vagy bolond, bár Ben szerint ez egyáltalán nem volt kétséges. Nem tehetek róla, de az ilyen fazonok valahogy mindig automatikusan elnyerik a szimpátiámat. Így lepakoltunk a pad mellé, és amíg Éva és Ben elugrottak keresni egy boltot, én óvatosan mellé oldalogtam, hogy szóba elegyedjek vele. Nagyon erős akcentussal, de választékosan elmesélte angolul, hogy Somportból indult (ami a másik ága a Pireneusokból Puente La Reináig vezető szakasznak), és azért mezítláb, mert „az ember lába alapvetően nem cipőre van tervezve”. – Fogadjunk, hogy amikor megállsz pihenni, az első dolgod, hogy leveszed a cipőd – mondta, és a poros Winkem felé bökött a fejével. – Valóban. – Na miért? – nézett rám kihívóan. 235/382
|
» |
Hozzászólások (12):
Igen! Mondjad !!!!
Ha csak egyedül kérem, akkor nem folytatod?
Mondjad!
Mondjad!
Mondjad tovább!!
Sosem tudom meg a végét !?
Szia Juszti!
Nem attól függ, hogy mikor folytatom, hogy egyedül kéred-e, vagy többen, hanem attól, hogy éppen mennyi időm van rá.
Napi egy oldalra törekszem, de sokszor ezt sem tudom tartani. Tudom, hogy idegesítő, de ez van.
A végét megtudod, de majd csak tavasszal, ugyanis bő 100 oldal még hátravan.
Sosem fogom megtudni a végét ? Haza sem jöttetek?
Bocsi nem siettetni akartalak, de nagyon élveztem az olvasást!Jól szórakoztam. Várom tavasszal a folytatást!! Köszi !
Szia
Juszti
Hiányolom a fotókat.Annyi szépség van arrafelé!
Az út fele még hátra van. Mondjad csak.
Juszti félreértette, amit írtam. Nem tavasszal folytatom, hanem szokás szerint (majdnem) minden nap.
A fotókat én is hiányolom erről a szakaszról. Majd Ponferradában kiderül, hogy mi lett velük.
Megosztás: