Való­színű­leg a Camino min­den idők leg­öre­gebb zarán­doka az ír Alas­dar Mac­Cana volt (2010-​​ben, 101 éves korá­ban saj­nos elhunyt), aki 97 éves korá­ban 10 nap alatt gya­lo­golta végig a Camino utolsó 160 kilo­mé­te­rét, de George Young tel­je­sít­mé­nye sem kutya, aki 2010-​​ben, 84 éve­sen már negyed­szer tette meg az utat. Min­den évben jó páran kere­kes­szék­kel vág­nak neki (2010-​​ben össze­sen 37-​​en), és szá­mos olyan tör­té­ne­tet is hal­lot­tam már, hogy házas­pá­rok siker­rel tol­ják végig rajta néhány hóna­pos cse­csemő­jü­ket egy baba­ko­csi­ban. Van­nak akik a kutyá­ju­kat viszik maguk­kal, vagy épp sza­már­ral vite­tik a mál­há­ju­kat, a 2004-​​es jubi­le­umi évben pedig egy unat­kozó spa­nyol gróf, tel­jes nevén Álvaro de Mari­cha­lar y Sáenz de Tej­ada jet-​​skível robo­gott végig, per­sze nem a szá­raz­föl­dön, hanem az északi part­tal pár­hu­za­mo­san, a tengeren.

Aztán ott van­nak az olyan kli­ni­kai ese­tek, mint Pat­ri­cio del Pino, aki már tíz­szer járta végig a Camino Fran­cést, ebből három alka­lom­mal 9 nap alatt (ami 78 kilo­mé­te­res napi átla­got jelent), vagy And­rés Vil­lar, aki idén Toulouse-​​ból indult, és a San­ti­ago de Com­pos­te­láig tartó 1250 kilo­mé­te­res utat mind­össze 11 nap alatt tette meg – igaz, görkorcsolyával.

A mi Cami­nónk leg­na­gyobb sztár­jai két­ség­kí­vül a lovas magya­rok vol­tak, és egy min­denki által csak Bare­footnak neve­zett por­tu­gál zarán­dok, aki – nem téve­dés – mezít­láb gya­lo­golta végig a Cami­nót, Som­port­tól egé­szen San­ti­ago de Composteláig.

Évá­val útköz­ben több­ször is lát­tunk töm­zsi kis talp­nyo­mo­kat az ösvény porá­ban, amit nem nagyon tud­tunk mire vélni, és ami­kor a saha­gúni vacsora köz­ben ez szóba került, ugyanaz a svájci fazon, aki a lovas magya­rokra is fel­hívta a figyel­mün­ket, rög­tön rácso­dál­kozva kér­dezte, hogy „Bare­foot­tal sem talál­koz­ta­tok még?”