Jó kis sztori, csak kár, hogy a fele sem igaz.

Egy­részt min­den komoly val­lás­tör­té­nész tagadja, hogy Jakab valaha is His­pá­ni­á­ban járt volna – még az 1907-​​ben kiadott The Cat­ho­lic Encyc­lope­dia is erő­sen kétel­ke­dik benne. Más­részt még ha így is volt, egy geno­vai érsek, bizo­nyos Jaco­bus de Vor­a­gine által 1260 körül össze­ál­lí­tott Legenda Aurea (Arany Legenda) ide vonat­kozó része sze­rint mind­össze kilenc hitet­len his­pán­ból tudott keresz­tényt faragni, „Johan­nes Beleth mes­ter azon­ban úgy tudja, hogy csak egyet­len embert térí­tett meg ott.”

Az könnyen lehet, hogy Hero­des lefe­jez­tette Jaka­bot (a Bib­li­á­ban leg­alábbis benne van) és az is biz­tos, hogy egy vala­mi­re­való tanít­vány sosem hagyta volna ott mes­tere tete­mét az ebek­nek. Ahhoz azon­ban már nem kell Ötvös Csö­pinek lenni, hogy meg­ért­sük miért nem lehet a Földközi-​​tenger leg­hátsó csücs­kétől a gali­ciai par­to­kig tartó több­ezer kilo­mé­te­res utat egy kor­mány­rúd és vitorla nél­küli kőbár­ká­val meg­tenni hat nap alatt.

Aztán abból is sokat tanul­hatna min­den tévé­so­ro­zat összes hely­szí­nelője, ahogy Theo püs­pök 800 évvel Jakab halála után azo­no­sítja a holt­tes­tet („Hmmm... A hóna alatt van a kopo­nya?! Akkor ez Jakab!”), és nyel­vészt sem kell hívni ahhoz, hogy kide­rít­sük, hogy a com­pos­tela szó való­színű­leg inkább csak temetőt jelent.

Per­sze ha ez az egész nem igaz, akkor fel­me­rül a kér­dés, hogy vajon ki van ott Szent­ja­kab­te­mető­ben, a kated­rá­lis alatt elásva? Állí­tó­lag még Luther Már­ton sze­rint sem tudta senki, hogy „Szent Jakab vagy egy dög­lött kutya”, épp ezért a San­ti­a­góba igyekvő zarán­do­kok­nak azt taná­csolta, hogy „ha nagyon akar­nak, hát men­je­nek, de a leg­jobb lenne ha ott­hon maradnának.”