A legenda sze­rint miután leg­jobb barát­ját, Jézust keresztre feszí­tet­ték, Jakab His­pá­ni­ába jött térí­teni, ahon­nan 44-​​ben Júde­ába vissza­térve egy Harry Pot­ter fil­me­ket idéző varázs­ló­pár­bajba keve­re­dett egy Her­mo­ge­nes nevű mágus­sal. Bár ebből Jakab került ki győz­te­sen, a Jeru­zsá­lem­ben akko­ri­ban ural­kodó Hero­des Agrippa nem volt túl lel­kes, és azon nyom­ban lecsa­patta a fejét. Ezzel a tanít­vá­nyok közül első­ként Jaka­bot érte a meg­tisz­tel­te­tés, hogy már­tír­ha­lált hal­ha­tott, ám mivel ott akko­ri­ban Jézus és csa­pata nagy­já­ból annyira vol­tak nép­szerűek, mint manap­ság nálunk bin Ladenék, Jakab hul­lá­ját annak rendje és módja sze­rint oda­ve­tet­ték a város falain kívül acsar­kodó kutyáknak.

A tanít­vá­nyok aztán a tete­met éjszaka elcsen­ték, egy vitorla és kor­mány nél­küli kőbár­kára tet­ték, mellé dob­ták a fejét is, és angya­lok segéd­le­té­vel 6 nap alatt egé­szen az Atlanti-​​óceán part­ja­i­nál fekvő Gali­ci­áig hajóz­tak. Ott egy újabb varázs­ló­csör­té­ben győ­ze­del­mes­ked­tek egy Lupa nevű pogány királynő felett, aki a tör­tén­tek hatá­sára nem­csak hogy meg­tért, de enge­délyt is adott arra, hogy Jaka­bot a part­tól kicsit bel­jebb, egy Iria Fla­via (ma Pad­rón) nevű hely mel­lett már­vány sírkő alá temessék.

Jakab aztán ott pihent elfe­ledve mint­egy 800 éven át, ami­kor is egy Pelayo nevű keresz­tény remete és cim­bo­rái egy este az erdő felett ala­cso­nyan fénylő csil­la­got vet­tek észre. A fényt követve, a ren­ge­teg mélyén rábuk­kan­tak Jakab boros­tyán­nal befu­tott sír­jára. Gyor­san hív­ták Theo­dom­irus püs­pö­köt, aki beazo­no­sí­totta a tete­met, majd örven­dezve elúj­sá­golta a hírt II. Alfonz­nak. A király rög­tön elren­delte, hogy a sír fölé emel­je­nek temp­lo­mot, később a helyen kolos­tor is épült, és szép las­san egy egész város: San­ti­ago de Com­pos­tela – a latin­ból és héberből spa­nyolra fer­dí­tett Sant Iago (Szent Jakab), a latin cam­pus (mező) és stel­lae (csil­lag) sza­vak­ból össze­tá­kolt nevű Csil­lag­me­ze­iszent­ja­kab.