| « | Amikor olyan száz méter után visszanéztem, Horseface már egy ajándékbolt kirakatát stírölte, de Ben legyökerezett lábakkal még mindig ott állt a bár előtt, és a nyakát nyújtogatva keresett minket a tömegben. Amikor meglátott, felderült a képe, sután felemelte a kezét, és utánunk integetett, én pedig mosolyogva visszaintegettem, előre fordultam, és átestem egy virágládán.
334/382
|
» |
Hozzászólások (5):
Mondjad!
Mondjad!
Mondjad!
Mondjad!
Mondjad!
Megosztás: