Per­sze itt most pár sor­ban be kéne mutat­nom az épü­le­tet, de nem fogom. Nem tudom. Egy­szerűen kép­te­len­ség. Mintha a Rox­fort nyu­gati szár­nya előtt áll­tunk volna, és bár az épü­let első ráné­zésre leg­alább közép­ko­ri­nak tűnik, való­já­ban nem is olyan nagyon régi. Alig több mint 100 éves.

Azt azért nem állí­ta­nám, hogy a város egy­kori püs­pöke, bizo­nyos Joan Bap­tist Grau i Val­les­pi­nós piro­má­niás lett volna, min­den­esetre nagyon gya­nús, hogy alig két hónap­pal azután, hogy átvette az astor­gai püs­pök­ség irá­nyí­tá­sát, 1887. decem­ber 23-​​án már le is égett a palo­tája. Ráadá­sul föl­dije és egy­ben csa­ládi jóba­rátja volt min­den idők leg­menőbb spa­nyol épí­té­szé­nek, Antoni Gau­dí­nak is, és mivel a püs­pök­ség­nek nem volt saját épí­té­sze, ki mást java­solt volna Grau az új palota megtervezésére?

Az egyet­len bök­kenő az volt, hogy Gaudí Bar­ce­lo­ná­ban éppen akkor gyűrte fel az ing­uj­ját, hogy kihoz­zon valami izgal­ma­sat Fran­cisco de Paula del Vil­lar y Lozano ter­ve­iből, és fel­építse máig befe­je­zet­len fő művét, a Sag­rada Famí­liát, és nya­kig volt kata­lán főszpon­zora, Eus­ebi Güell palo­tá­já­nak tető alá hoza­ta­lá­ban is. (Mára mind­kettő UNESCO Világ­örök­ségi hely.)

Gaudí nem is tudott elutazni Astor­gába, hogy sze­mé­lye­sen mérje fel a tere­pet, végül úgy vál­lalta el a püs­pöki palota meg­ter­ve­zé­sét és kivi­te­le­zé­sé­nek irá­nyí­tá­sát, hogy fény­ké­pe­ket és raj­zo­kat kapott a hely­szín­ről. Az egyet­len fel­té­tele az volt, hogy saját kata­lán kőmű­ve­se­i­vel dol­goz­tat­has­son. 1889 június 24-​​én lerak­ták az első követ, meg­kezdő­dött és szé­pen folyt az épít­ke­zés, amit Gaudí Bar­ce­lo­ná­ból, két­he­tente kapott fény­ké­pekről kísért figye­lem­mel, és két-​​három havonta sze­mé­lye­sen is meglátogatott.