Fotóalbum
Túrá Zoltán: ¡CARAMBA!
Zene

2

A kis biar­ritzi rep­tér nagy sötét­jé­ben a vára­ko­zá­sunk­nak meg­fe­lelően nem várt min­ket más, csak a még min­dig forró beton, az óce­án­szagú, párás levegő és az elő­csar­nok egyik asz­ta­lá­nál ülő turis­ta­in­for­má­ciós hölgy, aki a késői óra és min­den fran­ci­a­sága elle­nére meg­lepően mosoly­gó­san és jó angol­ság­gal vála­szol­ga­tott a hülye kér­dé­se­inkre. Miután a lehető­sé­ge­in­ket mér­le­gelve beka­ri­ká­zott nekünk egy kem­pin­get a város­tér­ké­pen, elkö­szön­tünk, fel­kap­tuk a futó­sza­la­gon magá­nyo­san kerengő háti­zsá­ko­kat, és a zárás­hoz készülődő rep­tér kijá­rata felé indultunk.

Mivel buszok már nem jár­tak, és az ajtó előtt unot­tan cigiző fran­cia rendőr sze­rint csak húsz perc­nyire volt a „szen­töhr zsa­log”, útba­iga­zí­tást kér­tünk tőle, és a város távol­ban pis­lá­koló fényei felé vet­tük az irányt.

Bár a Cami­nó­tól még min­dig vagy 50 kilo­mé­terre vol­tunk, a lefek­vés­hez készülődő Biar­ritz utcáin lép­delve jöt­tünk csak rá, hogy tulaj­don­kép­pen első alka­lom­mal gya­lo­go­lunk tel­jes menetfelszerelésben.

A rep­téri mér­leg sze­rint a háti­zsá­kom 11,5 kilót nyo­mott, ami az első per­cek­ben nem is tűnt sok­nak. Sőt. Bele­gon­dolva, hogy a kaját

21/382

Hozzászólások (5):

  1. Gabi

    Mond­jad!

  2. randal

    Mond­jad!

  3. Magor

    Mond­jad!

  4. drumkri

    Mond­jad!

  5. szaszu

    Min­den­képp!

Szólj hozzá!